(*1843. augusztus 27. Eger, †1900. szeptember 5. Pécs)

 

Ciszterci szerzetes, tanár. 1859-ben lépett a rendbe, Zircen és Veszprémben végezte teológiai tanulmányait. A veszprémi szeminárium egyházi irodalmi osztályának elnöke. A pesti egyetemen matematika-fizika szakos diplomát szerzett (1865). 1866-ban szentelték pappá, szerzetesi örökfogadalmat tett (1867). A pécsi ciszterci főgimnázium tanára (1865-1889), majd igazgatója és házfőnöke (1889-1900).

Az Országos Közoktatási Tanács, a városi közgyűlés és iskolaszék, az Országos Középiskolai Tanáregyesület, a Királyi Magyar Természettudományi Társaság, a Matematikai és Fizikai Társaság, a Magyar pedagógiai Társaság tagja. A pécsi püspöki szentszék ülnöke.

Művei: A fonográf, telefon és mikrofon kapcsolata = Természettudományi Közlöny (1879), A csillagászat elemei – tankönyvpótló (1888).

Kitüntetései: Leghazafiasabban tanító tanár ösztöndíja (1894), Ferenc József-rend lovagkeresztje (1895). Pécsett korábban utca volt elnevezve róla