A ház gazdái: Pámer László és Szemere Norbert.

Az isteni rendtől egyre távolabbra kerülő világunkban a nevelés és az oktatás egyre kétségbeesettebben keresi azokat a színtereket, helyzeteket, ahol a ránk bízott diákokat a virtuális világból kiragadva természetközeli helyzetben a hagyományos értékek irányába befolyásolhatja. Úgy érezzük, hogy egy, az alkotó, teremtő, termelő, a hagyományos paraszti világ tevékenységeit újra felelevenítő tevékenység sokakat megóvhat  korunk divatos, ám rendkívül veszélyes irányt mutató problémáitól. A mindannyiunk előtt ismert jelenségek, alkohol, drog, „buli”, gyenge tanulmányi és munkateljesítmények,  már nemcsak a felsőoktatásban, de a középiskolás korosztályban is mind gyakoribb negatív tendenciák.
Okai összetettek, mindenképp közöttük van a másféle lehetőség és példa hiánya is.

 

Rendhagyó kezdeményezésünkkel arra kínálnánk alkalmat, hogy diákjaink lassan, fokozatosan megismerkedjenek a termelő, alkotó munka élményével. Egyfajta közösségbe tartozva, a fogyasztói és a virtuális világgal szemben lehetősége legyen képességei felismerésére, kibontakozására.
Elképzeléseink szerint a Mezei Iskola részben úgy működne, mint egy hagyományos paraszti gazdaság, ahol mindenki megtalálhatja a maga helyét, szerepét, lehetőségeit, feladatait.
A lakórészben mintegy 35-40 férőhelyet szeretnénk véglegesen kialakítani, hogy akár egy teljes osztály is egyszerre ott tudjon napokat is eltölteni.
A gazdasági udvarban  baromfiak (csirkék, kacsák, ludak, gyöngyösök, pulykák), néhány hagyományos sertés (elsősorban mangalica), néhány juh (gyimesi és hortobágyi racka), kecskék, két fejőstehén és egy pár kocsizásra és lovaglásra is alkalmas ló, valamint két ősi magyar kutyafajta képezné az állatvilágot.

     

       

Mindezt kiegészíti később egy kisebb méhes, amit a már részben kiültetésre került gyümölcsösbe helyeznénk el. A gyümölcsös között (amíg a fák kicsik) zöldségtermesztést végeznénk, ahogy ezt már tavaly kipróbáltuk. Az általunk bírt terület többi részén pedig takarmánynövényeket (kukorica, napraforgó, tök, répa) termesztenénk az állataink számára.
Mindezt a lehető legkevesebb növényvédő szerrel képzeljük el, a szervesanyag-utánpótlást is természetesen az állatok alól kikerülő trágyával végezzük. Ezt mai divatos szavakkal öko- vagy biogazdálkodásnak hívják, mi hagyományos gazdálkodásnak fogjuk nevezni.
Minden nálunk tanuló és a gazdálkodásra kíváncsi gyermek megtanulhatja a zöldség- és gyümölcstermesztés hagyományos alapjait, a feldolgozásuk módszereit, élvezheti az általa termesztett élelmiszer gasztronómiai élményeit. Hasonlóan a háziállatok közelében tevékenykedők nemcsak az állattartás munkáival találkoznak, de megtanulhatják az állat- szaporítás, nevelés, leölés, feldolgozás teljes palettáját a fogyasztás élményével bezárólag.
Néhány év alatt szeretnénk elérni, hogy minden szombaton a háznál tevékenykedők az itt termelt élelmiszerekből maguk főzzenek.
2011 szeptemberétől a tanév rendjében és az iskolai programban szerepel, hogy minden osztály egyik fele vagy tavasszal vagy ősszel egy szerdai napon a házban és a gazdasági udvarban tevékenykedik, kiegészülve a néprajzos segítőkkel. Így minden diákunk négyszer, illetve hatszor biztosan találkozik a kétkezi munkával és a közösséget erősítő helyzettel.
Meggyőződésünk, hogy az ilyen körülmények között tevékenykedő gyermek másként közelíti meg a kor problémáit, és négy, illetve hat éven át annyi ismeret, képesség, készség „ragad rá”, hogy felnőtt életében maga is keresni fogja a lehetőségét annak, hogy élelmiszereit maga termelje meg. Jóllehet pontosan tudjuk, hogy mindez homlokegyenest ellentétes a globalista, „konzumidióta” „világtrend” irányzatával, de azt is gondoljuk, hogy mindez az Istennek jobban tetsző, ezért helyes.

Átai zarándokszállás építése az
„Együtt, úton, egymáshoz” projekt keretében

2015. május 26-án a pogányi Faluházban egy ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében befejeződött a LEADER Térségek közötti együttműködés végrehajtására benyújtott, „Együtt, úton, egymáshoz” megnevezésű pályázati projekt, amelyben négy szervezet egymással partnerségben valósított meg olyan fejlesztéseket, amelyek közös eredője és célja a Baranya megyét átszelő észak-déli gyalogos zarándokút (Mária Út, Magyar Zarándokút) szolgáltatásainak fejlesztése volt.

A projekt négy önálló elemből tevődött össze, melyek mindegyike egy-egy – egymással partnerségben működő - pályázóhoz köthető. A partnerek és a finanszírozott projektelemek az alábbiak voltak:
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma (7621 Pécs, Széchenyi tér 11.) A projekt tárgya: az átai mezei iskola átalakítása és bővítése Zarándokszállással
Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia (7800 Siklós, Vujicsics Tihamér u. 66.)
A projekt tárgya: a plébánia kommunikációs rendszerének, audiovizuális adottságainak fejlesztése, a Pécs-Máriagyűd gyalogos zarándokút kommunikációs támogatása (kiadvány készítésével és tájékoztató táblák kihelyezésével)
Tenkeshát Értékmegőrző Egyesület (7811 Túrony, Kossuth u. 8.)
A projekt tárgya: Rózsatemplom emlékfal létesítése
Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület (7621 Pécs, Rákóczi út 1.)
A projekt tárgya: projektzáró rendezvény szervezése Pogány településen

A projekt teljes támogatásának összege meghaladta a nettó 39,7 millió forintot

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma számára nagy kihívás volt a projekt, mivel jelentős előkészítő – tervezési, engedélyeztetési – munkát is igényelt, s nem csekély (több millió forintos) önrészre is szükség volt, melyet a fenntartó a Zirci Ciszterci Apátság biztosított. A cél azonban, hogy a beruházás eredményeként egy kulturált, megnövekedett befogadóképességű zarándokház és lehetőségeiben bővülő mezei iskola áll majd az intézmény rendelkezésére.

Most pedig jöjjön néhány adat és információ a zarándokszállás megvalósításáról:

építészet terveket készítette: Grátz Antal.
kivitelező cég: Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.
műszaki vezető: Zátrok Attila
műszaki ellenőr: Révy Miklós
teljes beruházási költség: bruttó 46.190.209 Ft
építkezés ideje: 2014.08.12 – 2015.01.30.

A megvalósult álmok, elképzelések egyszerre szolgálják az oktató munkát, a diákok tanulni vágyását és közösség igényét. A projekt eredményeként megújuló zarándokház akár egy egész iskolai osztály befogadására, elszállásolására is alkalmas, a mezei iskola új, bővülő adottságai pedig a vidéki élet, a hagyományos gazdálkodás megismerését, a természet közeli lét szépségének megtapasztalását teszik lehetővé. Programok sora példázza, hogy az új ismeretek megszerzésének, az elméletben tanultak gyakorlati megvalósításának milyen hasznos és érdekes új módjai teremtődtek meg. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az átai porta a néprajzismeretek bővítését, a tanulási folyamat élményszerűségét segíti majd, de az eltelt idő azt bizonyítja, hogy minden természettudományi terület talál új lehetőségeket az új adottságokban. Csak egy a példák sorából: június 5-én tavaszvégi csillag lesre hívták az iskola tanárai a diákokat, amikor is – derűs időben – egy Átán töltött, kalandokat ígérő éjszaka során tanulmányozták közösen a csillagos ég rejtélyeit, a Tejút éjféli felkelését.